Növénytermesztés

A 2020-as védekezési szezon villámtérképén (animáció) a napi villámdarabszám, illetve az adott időszakban mért összes villám darabszám látható.

Mit is látunk az animációban?

Az OMSZ által mért és 5 percre aggregált villám-adatok, amelyek a járások területéhez kapcsolható kisülések számát jelenti, egész napra összesítve, és a járás területével elosztva.

• A 2020-as teljes védekezési időszakot mutatja be (április 15. - szeptember 30.)
• A felvillanások az adott napon a járás területén mért villámok darabszámát jelenítik meg 1 km²-re vetítve. A felvillanó körök mérete a villámok mennyiségétől függően változik.
• A járások területének színezése az adott járásban az idő előrehaladtával a mért villámok darabszámának összesített értéke alapján változik. Minél több villám volt mérhető az adott járásban, annak felülete annál sötétebbre vált.

Az első táblázatban a jégkárbejelentéses napok sorrendje szerepel (dátum, járás, a jégesővel érintett terület (ha) nagysága szerint), a második táblázatban a 2020. évi jégveszélyes napok villámdarabszám szerinti sorrendje látható (az adott napon mért összes villám szerint). Az adatok alapján egyértelműen megállapítható a legnagyobb kárbejelentéssel járó napok, illetve a jégveszélyes és villámtevékenységgel kísért zivatarok közötti átfedés, hiszen az első tíz legnagyobb kárbejelentéses nap közül kilenc megtalálható a húsz legtöbb villámtevékenységgel kísért zivataros napok között. A kárbejelentések 80 %-a erre a tíz zivataros napra tehető.

Milyen összefüggések lehetnek a kárbejelentések, illetve a jégveszélyes és jelentős villámtevékenységgel kísért zivatarfelhők esetében?

Minden zivatar villámtevékenységgel kísért jelenség, függetlenül attól, hogy az adott észlelési helyen hullott-e csapadék, vagy sem (száraz zivatar). A zivatarokban kialakuló elektromos jelenséget, a villámokat, a viszonylag nagy magasságokba felnyúló zivatarfelhőben található szilárd és folyékony csapadékelemek együttes előfordulása alakítja ki. A vízcseppek az erőteljes feláramlás során, a 0 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve előbb túlhűlt vízcseppekké alakulnak, majd -20 °C körül jégszemek keletkeznek belőlük, de egészen -40 fokig találtak folyékony halmazállapotot, utána minden kifagy.

A villám keletkezésének pontos folyamata még tudományos viták tárgya, de elfogadott magyarázat, hogy a villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, amelynek következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül. Általában a felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel. A zivatar idején létrejövő elektromos kisülés hangja a dörgés.

A zivatarokban  többféle elektromos kisülés megfigyelhető. A villámok fajtái:

• Felhő és föld közötti
• Föld és felhő közötti (ez többnyire a földfelszínből kiemelkedő, hosszú, elektromosan jól földelt objektumból indul el)
• Felhőn belüli vagy felhők közötti, amit emiatt felhővillámnak is neveznek. Működési mechanizmusa hasonló a felhő és föld közötti villáméhoz, csak éppen felhőn belül jön létre. Fénye emiatt kevésbé éles és nem vonalszerű, hanem a felhőt belülről világítja meg.

A mennydörgés oka:

A villám erősen felhevíti a levegőt, ami hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, ez hangrobbanást okoz, ami nagyobb robajjal jár. A hosszabban hallható dörej több villám következtében alakul ki, amelyek sűrűn követik egymást.

Összességében az láthatjuk, hogy a jégeső-jégkár előfordulás és a villámtevékenység közt erős korreláció van. Mindezt alátámasztják a 2020. évi adatok is, a legnagyobb jégkáros területet jelentő járások és napok, valamint a jégveszélyes és villámtevékenységgel kísért zivataros napok közötti átfedés. Az első tíz legnagyobb kárbejelentéses nap közül kilenc megtalálható a húsz legtöbb villámtevékenységgel kísért zivataros napok között.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Villám

(NAK/Szobonya, Kocsis)