Az i2connect projekt olyan jelentős kezdeményezés, amely a mezőgazdasági és erdészeti tanácsadó szolgálatok szerepének megerősítését tűzte ki célul szerte Európában. Az öt éves projektciklus alatt jelentős előrelépést hozott az interaktív innováció előmozdításában, a mezőgazdasági- és erdészeti ágazatban. Az európai mezőgazdaság előtt álló egyre nagyobb kihívások, mint például az éghajlatváltozás, a környezeti fenntarthatóság és a digitális átállás miatt a tanácsadók szerepe egyre fontosabbá válik. A tanácsadóknak elő kell segíteniük az interaktív innovációt, ami egy olyan együttműködési folyamatot jelent, ami lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy a helyi valósághoz igazodó új megoldásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg.

Az Európai Unió Horizont2020 kutatási és innovációs programjának társfinanszírozásával megvalósult projekt 21 országból, több, mint 40 partnert szólított meg: köztük mezőgazdasági kamarákat, tanácsadó szervezeteket, kutatóintézeteket, innovációs hálózatokat stb. A főbb érintettek között szerepelt a Mezőgazdasági és Vidéki Tanácsadó Szolgálatok Európai Fóruma (EUFRAS), a Délkelet-európai Tanácsadói Hálózat (SEASN), és egyéb networkök, továbbá olyan nemzeti szervezetek, mint a francia, az osztrák, a flamand, a horvát, a szlovén vagy a magyar agrárkamara.

Az i2connect fő célkitűzése a mezőgazdasági tanácsadók képessé tétele a termelők innovációs folyamatokban történő támogatására, úgy, hogy bevonják őket a közös alkotásba (co-creation) a hálózatépítés és a tudásmegosztás révén. A projekt közvetlenül az EIP-AGRI facilitátorokat, a mezőgazdasági-, erdészeti- és vidékfejlesztési tanácsadókat, innovációt támogató szolgálatokat, oktatókat, trénereket, valamint az interaktív innovációval foglalkozó kutatókat és hatóságokat is bevont a közös munkába.

Az i2c projektben kifejlesztett egyik eszköz: az Innovációs spirál (Forrás: Jakab Ágnes, Nak)

A projektben megvalósult legfontosabb eredmények és tevékenységek

1. Kapacitásépítés: Az i2connect átfogó képzési programok, workshopok és eszközök biztosításával a tanácsadók készségeinek fejlesztésére összpontosított. Ezek középpontjában olyan tanácsadói technikák álltak, mint a részvételi innováció (a szereplők tényleges bevonása az innovációs folyamatba az ötlettől a megvalósulásig) és a hatékony, a gazdálkodók által vezetett innovációs projektek elősegítése (EIP).
2. Hálózatépítés és tudáscsere: A projekt egy nemzetközi tanácsadói hálózat  létrehozásával elősegítette a határokon átnyúló egymástól történő tanulást. Ez lehetővé tette, hogy a különböző régiókból érkező tanácsadók tapasztalatot és tudást cseréljenek, ami segítette a legjobb gyakorlatok elterjedését az EU-ban ún. keresztlátogatások  (cross-visitek) formájában.
3. Interaktív innovációs projektek: Az i2connect egyik központi eleme a gyakorlatban megvalósuló innovációs projektek, az úgynevezett „élő laboratóriumok” támogatása volt, ahol a tanácsadók és a mezőgazdasági termelők gyakorlati környezetben együttműködve dolgoznak ki új megoldásokat. Ez a folyamat rávilágít a mezőgazdasági és erdészeti problémamegoldás inkluzív megközelítésének fontosságára. Mintegy 1200 jó gyakorlatot bemutató esettanulmány került összegyűjtésre. A zárókonferencián a 4 legérdekesebb került bemutatásra és Műhelymunkán elemzésre.
4. Tanácsadást segítő eszköztár, képzési tartalmak: A projekt számos értékes eszközt hozott létre, többek között egy interaktív tudásplatformot és egy eszköztáratat, amelyet a tanácsadók támogatására terveztek az innováció elősegítésében. Ezek az erőforrások nyilvánosan hozzáférhetők, és úgy tervezték, hogy mind a tanácsadók, mind a gazdálkodók használhassák őket.
5. Nemzetközi tréning-csapat: Az i2c projekt részeként 65 nemzetközi oktatót készítettek fel arra, hogy a tanácsadóknak „soft skill” tréning keretében átadják azokat a tanulási eszközöket és módszereket, amelyekkel sikeresebbek lehetnek a tanácsadási munka során az innováció területén, így összesen 632 fő nemzeti tanácsadó vehetett részt ilyen típusú tréningen. A nemzetközi training-pool tagjai itt találhatók.

A 21  tagállamban 65 nemzetközi trénert képeztek, ehhez Magyarország 5 trénerrel járult hozzá. Ezek a trénerek hazájukban adták át a tudást: Németország 84 főt, Magyarország 67 főt (ebből határon túli falugazdász-tanácsadó 16 fő), Franciaország 59 főt, Lengyelország 44 fő részére tartott interaktív innovációs tréninget.

Interaktív innovációs projekt-elemzések: Az esettanulmány-elemzések célja az interaktív innovációs projektek minőségi vizsgálata. A cél az azonosítható szereplők és az innovációs folyamatban elfoglalt helyük meghatározása, a felmerülő problémától, az első ötleten keresztül, a megvalósításig, a folyamatot támogató vagy gátló intézményi és társadalmi környezet vizsgálatán át egészen a piacon történő elterjedésig, vagyis a „beágyazódásig”, meghatározott módszertan (innovációs spiráli megközelítés) és keretrendszer szerint. A vizsgálat tárgya a tanácsadó szerepének és funkciójának értékelése az innovációs folyamat támogatásában (mennyire hatékony ez a támogatás a környezet és közeg részéről). A NAK egy méhészeti innovációval vett részt az elemzésben.

1. Nemzeti AKIS tanulmányok: Az új KAP-ban a tudáscsere, az innováció és a digitalizáció előmozdítása fontos cél. A tanácsadói szolgáltatásoknak kiemelt szerepe van a fenti területen, ezért a tagállamok elkészítették az ún. AKIS országjelentésüket. Ezek bemutatják a tagállamok mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerét, továbbá átfogó áttekintést adnak az adott ország AKIS-infrastruktúrájáról és a mezőgazdasági és erdészeti tanácsadó szolgálatokról 2020-ra, ill. 2024. évre vonatkozóan. A NAK-SZE Hungarian AKIS report elérhető a fenti linken.

Interaktív innovációs projekt-elemzés Kalocsán a portugál partnerekkel (Forrás: Jakab Ágnes, NAK)

A projekt eredményei több Horizont Europe projektben is hasznosulnak, ilyen például az ATTRACTISS és a modernAKIS.

 Jakab Ágnes, NAK