Május havi összesítő
Április után a május időjárása is kifejezetten szélsőségesen alakult idén, ami a generátorok bekapcsolási statisztikáiban is meglátszott.
Az idei május nagy részében az ilyenkor szokásosnál több fokkal hidegebb és szárazabb időben volt részünk, ami teljesen az ellenkezője a mezőgazdaság számára ilyenkor optimális időjárásnak.
Az ideális májusi idő meleg, de nem forró és kellően esős; jellemzően ilyen időjárás délnyugati áramlás idején szokott kialakulni térségünkben. Az idei fagyosszentek viszont nem csak két-három napra, hanem két hétre hoztak hideg, száraz északi szelet.
A hónapban jellemző hűvös, száraz időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak. A szántóföldi kultúrák és a gyümölcsök optimális fejlődéséhez egyaránt több csapadékra és melegebb időre lett volna szükség.
Májusban Grönland fölött kiterjedt anticiklon alakította hazánk időjárását. Az óramutató járásával megegyező forgással rendszeresen hideg, sarkvidéki levegőt sodort fölénk, szokatlanul hideg májust okozva hazánk területén.
A 2025. évi május középhőmérséklete a HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján országos átlagban 14,1°C volt, ami 2,0 fokkal elmarad az 1991–2020-as átlagtól. A május eleji melegebb napokat követően a hónap nagy részében a szokásosnál 3-5 Celsius-fokkal hűvösebb időben volt részünk. A május havi csapadéka országos átlagban 45,4 mm volt, ami 30%-kal az átlagos mennyiség alatti (1991–2020-as átlag: 64,5 mm).
A csapadék területi eloszlását illetően a legtöbb helyen 30 és 50 mm közötti havi mennyiséget mértek, de a csapadék gyakran záporos jellege miatt kis területen belül is előfordultak jelentős különbségek. A csapadékosabb tájakon (például a déli határvidéken) 80 mm-t meghaladó havi csapadék hullott, míg a szárazabb középső területeken többfelé 30 mm alatti havi csapadékösszeget regisztráltak.
Az Országos Jégkármérséklő Rendszer talajgenerátorainak bekapcsolására májusban 12 napon volt szükség, ami az eddigi legkevesebb bekapcsolási nap volt 2018 óta!
Az idei évben az átlagosnál sokkal korábban indult be a zivatarszezon, meglehetősen szokatlan módon már március 11-től. Május 31-ig bezárólag már 8 szupercellás zivatar is kialakult, ebből 4 márciusban, 1 áprilisban, illetve 3 májusban.
- Május 4-én egy érkező hidegfront következtében a Dunántúl egyes részeire heves viharok csaptak le. Egy szupercella Ausztria felől lépte át a határt vasárnap délután, ami szerencsére hazánkban legyengült. Viszont Ausztriában nagyméretű, tojás nagyságú jég kísérte a zivatarokat. A második szupercella pedig a Balaton nyugati végénél alakult ki és egészen Szekszárdig haladt, az útja során felhőszakadás, villámárvíz kísérte. A leghevesebb zivatarok Somogy vármegyében voltak, ahol 12 000 méteres magasságig tornyosultak a zivatarfelhők, ebben a magasságban a hőmérséklet extrém mértékben lecsökken, elérhette a -42°C-ot is.
- Május 22-én délután északnyugat felől hidegfront érte el az országot, melynek előterében a Dunántúlon hevesebb zivatarok pattantak ki, Zalában egy szupercella alakult ki, melyet borsó, cseresznye nagyságú jég kísért.
Idén májusban 18 napon alakultak ki zivatarok, 11 napon alakult ki olyan zivatarfelhő, amelyből előfordulhat jégeső, és csak 2 olyan nap volt, amikor a jégveszélyes zivatarfelhők olyan hőmérsékleti határt értek el, amelyből nagy méretű jégszemek hullhatnak. Jól látható az alábbi statisztikák alapján, hogy a rendszer működése óta május tekintetében idén volt a legalacsonyabb a zivataros és a jégveszélyes napok száma.
Jégveszélyes napok számát illetően májusban egy olyan nap volt, ami legalább 13 vármegyét érintett.
2025 májusában nemcsak a legkevesebb bekapcsolási nap volt 2018 óta, hanem jégveszélyesség szempontjából is az idei év májusa bizonyult a legkevésbé veszélyesnek.
A hónap nem csak Magyarországon, hanem egész Európában extrém időjárási eseményeket hozott. Az ESWD adatbázis alapján az elmúlt 17 év időtávlatában 2025 májusában történt a harmadik legtöbb jégbejelentés.
Források: