Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában – természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
A Gödöllői Királyi Kastély parkjának ikonikus növénye, a Királydombon álló, több mint 140 éves mamutfenyő az elmúlt évek időjárási szélsőségei következtében komoly károsodásokat szenvedett.
A rendkívül aszályos időszakok és az extrém hőhullámok komolyan megviselték a fát, így egészségi állapotának megőrzése és javítása érdekében a Gödöllői Egyetem (MATE) Ökológikus Zöldfelület Fenntartó Szakmérnöki képzésének oktatói és hallgatói természetalapú megoldásokat alkalmaznak.
A cél egyértelmű: a fa állapotának javítása, a környezeti egyensúly helyreállítása és a hosszú távú életképesség biztosítása.
Környezeti stressz és következményei
A Sequoiadendron giganteum, közismertebb nevén mamutfenyő, Kalifornia magashegységi területein őshonos, ahol hűvös, párás környezetben képes elérni többezer éves kort is. Magyarországon elvétve található meg, különleges díszfajnak számít. A gödöllői példány azonban az elmúlt években tapasztalt hosszan tartó szárazság, csapadékhiány, valamint az extrém hőhullámok hatására fokozatosan legyengült. Lombja elveszítette élénk zöld színét, barnásvörös elszíneződése egyértelműen a stressz, a legyengülés és az ellenállóképesség romlásának a jele.
Beavatkozások a fa megmentéséért
A fa megmentése érdekében a MATE ökológiai kertfenntartással foglalkozó szakértői komplex, a természetes folyamatokat figyelembe vevő, fenntartható beavatkozásokat végeznek:
A rehabilitációs folyamat több egymást kiegészítő lépésből áll:
- Sérült részek eltávolítása: Első lépésként a szakemberek eltávolították az elszáradt, gombásodásra hajlamos ágakat, megelőzve a fertőzések továbbterjedését.
- Talajélet javítása: A fa gyökérzete körül található tömörödött talajt speciális légásóval fellazították. Ez a módszer gyökérkímélő módon javítja a talajszerkezetet. A beavatkozást követően szerves anyagokat, szimbiotikus gombákat (mikorrhiza), valamint tápanyagokat juttattak a talajba, elősegítve a talajban élő mikroorganizmusok újraéledését, a tápanyagkörforgás helyreállítását, és a fa víz- és tápanyagfelvételének fokozását.
A talaj, akárcsak az emberi szervezet mikrobiomja, csak akkor tud megfelelően működni, ha benne egészséges baktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok élnek. Ezek a mikroszkopikus élőlények közvetlenül támogatják a növények víz- és tápanyagfelvételét, hozzájárulva azok egészségéhez és ellenálló képességéhez.
Vízmegtartás és környezeti támogatás
A Királydomb természeti adottságai – lejtős kialakítása miatt – nem kedveznek a csapadék helyben tartásának, ezért a szakértők teraszos vízvisszatartó rendszert alakítottak ki. A parkban gyűjtött ágakból és fatörzsekből épített lépcsőzetes gátak célja, hogy a csapadék minél nagyobb része a fa gyökérzónájában maradjon.
A fenyőt körbekerítették, ezzel megakadályozva a fűnyírást és a taposásból eredő további talajtömörödést. A szomszédos facsoport köré faágakból szintén természetes kerítést vontak, és a belső területre különböző bomlási stádiumban lévő szerves anyagokat (komposzt, lehullott levelek, növényi maradványok) helyeztek ki. Ezt a módszert „televénysziget” -ként emlegetik, amely az erdei ökoszisztémák természetes működését hivatott utánozni.
Emellett a frissen létrehozott teraszokra speciális növénykeveréket vetettek, amely talajlazító és tápanyagdúsító hatású évelő és egynyári növényeket tartalmazott. Ezek a növények segítettek megelőzni a gyomok megjelenését, továbbá javítják a talaj szerkezetét, valamint szerves anyagokkal és nitrogénnel gazdagítják azt.
A természetes gyeptakaró helyreállítását a környékbeli védett rétek kaszálékának kiszórásával segítik elő. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az ideiglenes, mesterséges növényállomány fokozatosan átalakuljon a helyi ökoszisztémához illeszkedő, természetes növényzetté.
A természet, mint példa – erdőhálózat és együttműködés
A természetes erdei rendszerekben a fák gyökerei és a talajlakó mikroorganizmusok szoros, kölcsönösen előnyös kapcsolatban állnak egymással. A mostani beavatkozás egyik központi eleme ennek a kapcsolatnak az újjáépítése, ezért is támogatják ugyanolyan televény szigettel a környező facsoportot. Ha a környező facsoport erősödik, tudja majd támogatni a gyengülő mammutfenyőt.
A program résztvevői hosszú távon egy összekapcsolódó, ökológiai szempontból működőképes „erdőhálózat” kialakításán dolgoznak, amely a fák közötti kapcsolatrendszert – a gyökérzónák kommunikációját és tápanyagmegosztását – támogatja. Ez az úgynevezett „Wood Wide Web”, magyarul „Szélessávú Gyökérhálózat” rendszer, amely egészséges talajstruktúrával együtt erőteljesebbé és ellenállóbbá teszi a növényközösségeket.
Természetvédelem – közös felelősség
A Gödöllői Királyi Kastélyparkban zajló beavatkozás nem csupán egy értékes fa megóvását szolgálja, hanem szemléletformáló is: ráirányítja a figyelmet a klímaváltozás hatásaira, valamint a talaj és a növényvilág közötti bonyolult kapcsolatokra. Az ember és a természet egészsége között sok a párhuzam – ahogyan mi is táplálkozással, probiotikumokkal és mozgással erősítjük saját szervezetünket, úgy a talaj és az ökoszisztéma is gondoskodást igényel.
A Gödöllői Királyi Kastély parkjában zajló beavatkozás egyszerre szolgálja a kulturális örökség megóvását és a természeti értékek fenntartható hasznosítását – olyan példa, amely más városi zöldfelületeken is követendő lehet.
A téma iránt érdeklődők számára ajánljuk Peter Wohlleben: A fák titkos élete című művét, amely lenyűgöző bepillantást nyújt a fák rejtett világába és a természet intelligens működésébe.
Reméljük, hogy a fent ismertetett természetalapú intézkedések eredményeképpen a mamutfenyő jövő nyáron már egészségesebb állapotban pompázhat – és száz év múlva is árnyékot adhat a következő generációknak.
NAK KAP-hálózat ZTE / Györkös Magdolna