A cikksorozat második részében az alomméret báránymortalitásra gyakorolt hatását, valamint a mortalitás mértékének csökkentése érdekében alkalmazható praktikákat mutatjuk be.
A SheepNet praktikák címmel elindított cikksorozattal a SheepNet (Sharing Expertise and Experience towards sheep Productivity through NETworking) nemzetközi projekt által összegyűjtött, a juhok termelékenységének növelésére és a báránymortalitás csökkentésére irányuló jó gyakorlatokat, tippeket és praktikákat kívánunk bemutatni.
A SheepNet projekt egyik fő partnere, az írországi Teagasc által folytatott vizsgálatok igazolják, hogy az alom mérete jelentős hatással van a báránymortalitásra. Az írországi gazdaságok felmérési adatai azt mutatják, hogy a bárányhalandóság 8,5% a síkvidéki állományoknál, míg az alom átlagos mérete megközelítőleg 1,5 (Hanrahan 2010). A báránymortalitás 3 százalékpontos csökkentése közel 10 millió euró többletbevételt jelenthet Írország juhágazata számára.
A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a báránymortalitás az egyes vagy a kettes ikerellésekhez viszonyítottan szignifikánsan magasabb volt a hármas és négyes ikerellések esetében. A báránymortalitás mértéke egyes ellés esetén 6%, kettes ikerellésnél 7%, hármas ikerellésnél 21%, a négyes ikerellésnél pedig 28% volt.
Báránymortalitás aránya az alomméret függvényében
(Képek: SheepNet-Tip&Trick, Alan Bohan and Tim Keady, Írország 2017., Grassland Science, Animal & Grassland Research & Innovation Centre, Teagasc)
Az alom méretétől függetlenül mind az alacsony, mind pedig a magas születési súly növekvő halálozáshoz vezet. A vizsgált állományban (Belclare-X és Chamoise-X) az optimális születési súly egyes ellésnél 6,0 kg, iker ellésnél 5,6 kg, hármas ikerellésnél pedig 4,7 kg volt. Az egyes ellések esetén a bárányok mortalitása elsősorban a nagyobb, 7 kg feletti súlyú bárányok esetén fordult elő, az elsődleges ok a nehéz ellés volt. A nagyobb almok ‒ hármas és négyes ikerellések esetén ‒ a magasabb mértékű mortalitása az alacsonyabb, 3,5 kg-nál kisebb születési súly eredményeképpen lépett fel. Az ikrekként és hármas ikerként született bárányok optimális születési súlya megközelítőleg 93%-a és 78%-a az egyes bárányokénak.
(Forrás: SheepNet-Tip&Trick, Alan Bohan and Tim Keady, Írország 2017., Grassland Science, Animal & Grassland Research & Innovation Centre, Teagasc; https://www.cambridge.org/core/services/aopcambridgecore/content/view/98C75330ACA155E42FF4637C83994EB5/S2040470013000046a.pdf/, 7. oldal)
Mobil ultrahangos készülék
Az alom méretének a bárányhalandóságra gyakorolt hatása következtében javasolt ultrahangos vemhességi vizsgálatot végezni az anyákon, mellyel nem csak a vehem hiánya, hanem a sikeres termékenyülést követően a vemhesség megállapításán túl a magzatok száma is nagy biztonsággal meghatározható.
Az ultrahangos vizsgálatra a pároztatási időszakot/termékenyítést követő 40. és 50. nap közötti időszak a legoptimálisabb. Tapasztalt szakemberek ultrahangos vizsgálattal 90-98%-os biztonsággal meg tudják állapítani a vemhességet, valamint a fent megjelölt időszakban az alom mérete is nagy hatékonysággal meghatározható.
Javasolt az ultrahangos vemhességvizsgálat időpontját optimálisan megválasztani, tekintettel arra, hogy a vemhesség 90. napját követően a vehem megnövekedett mérete miatt az ikervemhesség megállapítása, valamint a születendő bárányszám meghatározásának biztonsága csökken, a vemhesség ezen szakaszában ugyanis már előfordulhat, hogy a bárányok kitakarhatják egymást.
Bár az ultrahangos vemhességvizsgálatnak nagy az élőmunka igénye, azonban a digitális eszközök és mobilizálható készülékek (egyedi azonosító leolvasó, mobil ultrahang) alkalmazása jelentősen meggyorsíthatja az eljárást, valamint minimalizálni tudja az esetleges hibás adatrögzítést. Az ultrahangos vemhességvizsgálat költségigénye kb. 100-150 Ft/egyed, gyakorlott szakember fél nap alatt megközelítőleg 500 egyed vizsgálatát tudja elvégezni.
Fentieken túl elmondható, hogy az ultrahangos vemhességvizsgálat eredményének birtokában a gazdálkodók számára lehetőség nyílik, hogy a vemhes anyák számára ‒ az alomméretet is szem előtt tartva ‒ a legmegfelelőbb takarmányozási és kezelési protokollokat alakítsanak ki és hajtsanak végre, ezekkel jelentősen csökkenthetővé válik a báránymortalitás. Továbbá a rendelkezésre álló információ hatékonyabbá teszi a nem vemhesült anyák szelekcióját, illetőleg segítséget nyújthat az új termékenyítési időszak optimális időpontjának meghatározásához is, melyek segítségével jelentős költségek takaríthatóak meg.
(Fotók: SheepNet-Tip&Trick, Jorge Guiterrez, Spanyolország 2018., NEIKER-TECNALIA, Instituto Vasco de Investigacion y Desarrollo Agrario)
Kérjük, kísérje figyelemmel cikksorozatunk későbbi, a SheepNet praktikákhoz kapcsolódó részeit is, melyekben további hasznos információkat kívánunk megosztani a projekt által összegyűjtött legjobb gyakorlatokról és tippekről.
(NAK/Borovka Zsuzsa)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön