Végre kaptunk egy kis esőt és melegebbek lettek a nappalok és az éjszakák is. A jó hír mellett, a növényvédősöknek a feléledő kórokozó gombákra is gondolniuk kell.
Erősödhet a varasodás fertőzése az almán, körtén, de a lisztharmat is új erőre kaphat. A szőlősöknek a lisztharmat mellett már a peronoszpórát is figyelniük kell. A kajszin, a meggyen és a színesedő cseresznyén a monília fajok már nem csak a friss hajtásokat, hanem a kis gyümölcsöket is veszélyeztetik. A virágfertőző monília ellen javasolt gombaölők többsége most is használható. A tafrina a meleg beköszöntével „leállt”, már nem fertőzi tovább az őszibarackokat, idén a mandulán is megjelent.
1. kép: tafrina mandulán (2024.04.12.)
A levéltetveknek jól jött a meleg, párás időjárás, folyamatosan híznak a kolóniáik. A csigák pedig az esőknek örültek. A fénykép április 10-én készült, már ekkor így megrágták a kerti tó mellé telepített lapu levelét. A távoltartás, a csapdázás változatos módszereiről már többször írtam. Egy szakkönyv 16 pontban gyűjtötte össze a legjobb módszereket. Akik inkább a csalétkeket választják, azoknak a kertbarátoknak jó hír, hogy a tavaly engedélyezett két csigaölő granulátum (vas-foszfát és vas-pirofoszfát hatóanyagúak) mellé egy újabbat, méghozzá a korábban a II. kategóriába sorolt metaldehid hatóanyagot tartalmazót is engedélyeztek. Az engedélyokirataik megtekinthetőek itt. Sajnos több faj ellen a csapdázással és a granulátumokkal sem tudunk védekezni. Ezek főleg a növények pl. a káposzta- vagy salátafejek belsejében tartózkodnak.
2. kép: meztelencsiga kártétel lapu levélen
Néhány cseresznyefajta már színesedik. A zöldborsó nagyságú, pirosodó gyümölcsöket már károsíthatja a két cseresznyelégy faj. Javaslom, hogy Önök is helyezzenek ki ragacsos sárgalapokat. A lombkorona déli oldalára és a felső szintjére függesztve jelzik a legpontosabban a rajzás indulását. Sajnos létrázni kell. A kutatók csigával, teleszkópos botokkal mozgatják le és fel a lapot. Az alsóbb ágra akasztva csak kisebb számban és egy-két héttel később fogják az első egyedeket. Ekkor már elkéstünk, a termés nagyobb részét már „beköpték” a legyek. Ahol megtalálták a sárgalapon az első, jellegzetes szárnymintázatú egyedeket ott ki kell számolni a rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét (é.v.i.). Ha a szüretig még „belefér” az egyik felszívódó acetampirid hataóanyagú (14 napos), akkor ez is kiváló. Később már csak a kontakt készítményekkel ismételhetünk. Az egyik deltametrin hatóanyagú 7 napos é.v.i.-vel engedélyezték, míg a lambda-cihalotrinból 7 és 3 napos é.v.i.-vel rendelkező rovarölő is kapható.
3. kép: cseresznyelégy
A szüret után szedjék le a fákról a ragacsos lapokat, mert már nincs szükségünk rájuk, a hasznos rovarokat viszont összegyűjtik. (A diólegyek rajzását is ilyen sárgalapokkal követjük, de ezeket később kell kirakni.)
A légy biológiájában és a védekezés lehetőségeiben sem történt változás. Újra visszatért az acetamiprid hatóanyag, melyből újra lehet III. kategóriást is vásárolni. Leveles kiszerelésben, azaz 4 grammosban április 24-től újra III. kategóriás lett.
„A kötődő szilvát erőteljes rajzással veszélyezteti a szilvamoly első nemzedéke, ezért javasolt a védekezés.” Dr. Aponyi Lajos kollégám április 24-i előrejelzéséből idéztem. „Heti jelentései” a Kertészet és Szőlészet szaklapban és a növényorvosi kamara honlapján olvashatóak. Előrejelző hálózatunk fogási adatai (a-tablazat_2024) alátámasztják a véleményét. Lassan az összes gyümölcsmoly ellen védekezni kell.
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön