REL együttműködés

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Budapesti Corvinus Egyetem december 3-án megrendezett „Termelői piac a XXI. században - Fókuszban a védjegyek” című szakmai rendezvényén a nemzeti és az uniós élelmiszer-minőségrendszerek, és a magyar származásra utaló védjegyek és védjegyrendszerek ismertsége kerültek a középpontba. Több mint 15 termelőt és védjegyes kiállítót ismerhettek meg a résztvevők a termelői piacon és a kerekasztal beszélgetések alkalmával.

A rendezvény célja az volt, hogy rámutasson a hazai, az Európai Uniós élelmiszer-minőségrendszereinek - földrajzi árujelzők, bio tanúsítások - és a magyar származásra utaló védjegyek – Hungarikum, Hagyományok-Ízek-Régiók, Magyar Termék védjegyrendszer - ismertségére a fogyasztók körében, valamint bemutassa a termelőket, védjegy jogosultakat.

A Budapesti Corvinus Egyetem intézetvezetője Jámbor Attila elmondta, hogy már második alkalommal kerül megrendezésre a rendezvény, és immár 7 alkalommal nyitott ki a piac, amelyen egykori diákon is értékesítik termékeiket. Fontos feladatuk a szemléletformálásban, a fenntarthatóságra nevelésben szerepet vállalni, és reméli, hogy még több hasonló eseményt tudnak közösen szervezni a kamarával. Derdák Gábor a NAK Kistermelői, együttműködési és helyi kezdeményezések osztályának vezetője arról beszélt, hogy a védjegyek abban segítik a fogyasztót, hogy a termék eredetéről információt szerezzen, de a termelőnek is előnyös, mert ismertséget biztosít és hozzájárul a termékhez kapcsoló bizalom kialakításához. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a magyar gazdák támogatása érdekében, aki egyetért vele, írja alá a NAK által indított agrárpetíciót. Fieszl Csaba, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkárra hangsúlyozta, hogy fontos a rövid ellátási láncok és helyi termékek jelenlétének erősítése, a jó minőségű termelői piacok pedig lehetőséget teremtenek a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatfelvételre és információcserére.

Török Áron a Corvinus Egyetem tanszékvezetője előadásában a hazai és EU-s élelmiszer-minőségrendszereket ismertette, majd ezeknek a magyar fogyasztók körében való ismertségről és a vásárlási motivációiról beszélt. A kutatások által levont következtetések közöl kitér arra is, hogy a jelölések jellemzően magasabb árral párosulnak. A nemzeti címkék ismertsége a hazai fogyasztók körében jellemzően magasabb, mint a közösségi címkéké, de az is bebizonyosodott, hogy egy címke bejáratásához sok idő és egyéb erőforrás is kell.

Az előadást követően az első kerekasztalbeszélgetésen védjegyet használó és működtető termelők, szervezetek számoltak be a védjegyek előnyeiről, valamint azok kereskedelmi és marketing lehetőségeiről

Berencsiné Knyihár Ágnes, a Knyihár Mihály kolbászkészítő lánya, a családi gazdaság adminisztrációs és marketing feladataiért felelős. Pszichológusból lett élelmiszermérnök. Vastag kolbászuk 2012-ben HÍR védjegy, majd 2022-ben hungarikum védjegy használati jogosultságot nyert el.

Molnár Anita a PaprikaMolnár ügyvezetője, tulajdonosa, mely fűszerpaprika termeltető és feldolgozó, fűszergyártó mikrovállalkozás. A fűszerpaprika termékvonalon a teljes vertikumot (nyerstől a végtermékig) viszik, különlegességük, hogy az üzemben egy állandó kiállítást üzemeltetnek, amely egyedülálló a szegedi tájkörzetben. Anita nyújtottam be a kérelmet a szegedi paprika megyei értéktárba felvételéről, amiből lett a hungarikum gyűjteménybe kerülés.

Nagypéter Sándor a több mint 500 tagot tömörítő szentesi DélKerTÉSZ elnöke arról beszélt, hogy az egyik legismertebb termékük a Szentesi Paprika, ami 2014 óta oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezik, és 2021-óta Hungarikum. A paprikafélék mellett paradicsommal, kígyóuborkával, fejes káposztával és kínai kellel is foglalkoznak

Kecskeméti Attila nevéhez köthető a MAGYAR TERMÉK védjegyrendszer sikerre vitele. Jelenleg a MAGYAR PISZKE PAPÍR Kft cégvezetőjeként tevékenykedik, amely cég a papír mellett bio és gluténmentes élelmiszerek feldolgozásával és forgalmazásával is foglalkozik Aby's márkanév alatt.

A részvevők minannyian kiemelték a védjegyek azon előnyét, hogy az ismertséget segíti elő, valamint költséghatékonyak is azáltal, hogy a marketing tevekénységet nem egyedül kell elvégezniük. Segítenek a védjegyek a termékek pozicionálásban is, fontos ugyanakkor, hogy önmagunkban nem működnek, mert egy védjegy ismertségét is ösztönözni szükséges, amihez az edukációban látnak fontos szerepet.

Szegedyné Fricz Ágnes a Kislépték Egyesület szakmai vezetője előadásában arról beszélt, hogy a védjegyek hogyan járulhatnak hozzá a helyi termékek iránti fogyasztói bizalom eléréséhez. Megemlítette a HÍR programot, melyet az Agrárminisztérium indított azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A földrajzi árujelzőkről és az „eAmbrosia adatbázisról is szó volt, majd a régiókhoz kapcsolódó védjegyekre került a szó, amelyeket a gyakorlatban is megismerhettek a résztvevők a kerekasztal beszélgető partnerek példáin keresztül.

Páliné Keller Csilla, Alpokalja-Fertő táj Egyesület munkaszervezet vezetője a Vidék Minősége Védjegy programról beszélt, amelyet a Leader program keretében több vidékfejlesztési egyesülettel közösen az ott élő termelőkkel, alkotókkal és a vállalkozásokkal együttműködve dolgozták ki a saját tájegységeikre alkalmazva.

Zsédenyi Tímea a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. által elindított Helyben vagyunk védjegyprogramról számolt be, amely egyedülállóan nem a helyi termékre koncentrál és azt díjazza, hanem a mögé felépített minőségi szolgáltatást, élményt minősíti. Ebből adódóan ezt a védjegyet helyszínek kaphatják meg, termékek helyett.

Gaálné Pótor Melinda és az általa képviselt Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület a tájegységen élő termelők és kézművesek felkarolását, valamint a helyi értékek megismertetését tűzték ki célul. Bár még nem bejegyzett végjegyként, de már elismert márkaként lehet a Minden ami Szatmár Bereg termékekre tekinteni, amelyek Mátészalkán már egy mintaboltban is megvásárolhatók.

Barát József arról mesélt, hogy a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület ugyan más céllal jött létre, de bejegyzett védjegyként mára már a Tisza mentéről származó termékek megjelölését szolgálja és a helyi gazdálkodók, szállásadók, termék-előállítók, szolgáltatók számára segíti a piacra jutást.

Kovács Boglárka Dóra a Villány-Siklósi Borút Egyesületet mutatta be, amely a Villányi borvidék és települései együttműködésben működtet helyi termék védjegyrendszert, valamint szabadidős és kulturális programokat szervez és közöségi marketing tevékenységet végez.

A válaszaikban a közös marketing erejét említették többen is, ami egyértelműen elősegíti a védjegyek ismertségét, a fogyasztók tájékoztatását. Biztatnak mindenki, hogy érdemes marketing oldalról kihasználni a tanúsítványok által nyújtott támogatási lehetőségeket. Ugyanakkor fontos vidékfejlesztési feladatként tűzték ki célul, hogy egész évben tudják a helyi termékeket értékesíteni, ehhez pedig a védjegyekhez kapcsolódó célzott programszervezésre van szükség.

A rendezvényen ideje alatt termelői piacbemutató várta az érdeklődőket, ahol a termelők és védjegy jogosultak mutatkoztak be és értékesítették termékeiket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt céljának tekinti a kistermelők támogatását, piacra jutásának elősegítését és tájékoztatását. A kamara számos termelői piac - jelenleg a Corvinus piac – fenntartásában is közreműködik azzal a céllal, hogy támogassa és népszerűsítse a hazai termékeket és a fogyasztók asztalára megbízható, kiváló minőségű magyar termékek kerüljenek.

 A rendezvény előadásai:

• pdf Védjegyek szerepe a helyi termékek iránti fogyasztói bizalom eléréséhez Szegedyne Fricz Agnes 2024 12 03 (4.66 MB)
• pdf Hazai és EU s élelmiszer minőségrendszerek ismertsége és megítélése a magyar fogyasztók körében Torok Aron 2024 12 03 (2.04 MB)

NAK / Tószegi- Faggyas Katalin

Fotó: NAK