A rövid ellátási láncban rejlő lehetőségekről, a helyi termékek kitörési lehetőségeiről és a termelői együttműködésben rejlő előnyökről is szó esett a NAK szeptemberi kaposvári tanácskozásán.
Terülj-terülj asztalkám – akár ennek a régi Grimm-mesének a címét is ki lehetett volna függeszteni mottóként az I. NAK Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciának helyet adó Kaposvári Egyetem aulájába. A zselici lepény mellett volt kóstoló az egyik somogyi cég hústermékeiből és -készítményeiből, mások sajtjaiból, illetve boraiból, de ott voltak a „Kaposvár Kincse” márkanév alatt futó somogyi prémium élelmiszer-termékek is. Azaz a megyei kis- és nagyobb termelők, élelmiszer-előállítók kínálatának – amelyek vagy a termelői piacokon vagy a kereskedelemben elérhetők – szűk válogatása volt ez.
A NAK somogyi igazgatósága és az egyetem által közösen megszervezett szeptember 27-i tanácskozás panelbeszélgetésén pedig éppen a helyi termékek piacra jutási lehetőségeit és marketingjét tekintették át a meghívott szakértők. Kujáni Katalin, az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakmai tanácsadója például elmondta, hogy az utóbbi évek tapasztalata alapján egyre erősebb a kereslet a helyi termékek iránt. Mint megjegyezte, közel 20 ezer regisztrált kistermelő van, akik egyre több értékesítési csatornán keresztül érhetők el.
– Az innováció az esetükben az együttműködés lehet, hogy közösen miként tudnak megjelenni a piacon. Ám Magyarországon még csak szűk kör törekszik erre, így dolgozunk azon, hogy ösztönözzük a termelőket az összefogásra – mondta.
A szakember megjegyezte, ennek egyik példája, hogy franciaországi mintára a Zala Termálvölgye Egyesület égisze alatt 20 gazda összefogásával a közelmúltban jött létre a Nyitott Porták nevű program; a résztvevők ebben azt vállalják, hogy egész évben, meghatározott napokon bemutatják tevékenységüket és vásárlási lehetőséget biztosítanak a vendégek számára. Hozzátette, ezt a kezdeményezést szeretnék kiterjeszteni a dél-balatoni térségre is.
Az együttműködésnek van más formája is: például a több tagot is tömörítő Dél-dunántúli Regionális Élelmiszer és Innovációs Klaszter. Ahogy Egyed Linda, klaszter elnöke fogalmazott, céljuk a közös munka és gondolkodás: a havi találkozókon megosztják egymással tapasztalataikat a beszerzésről, az értékesítésről egyaránt, azért, hogy a tagok jobbak és nyereségesebbek legyenek, illetve, hogy hozzájáruljanak a helyi élelmiszer-gazdaság fejlődéséhez, növekedéséhez. Megjegyezte, az összejöveteleken felmerült a közös, egy márkanév alatt forgalmazandó termékek bevezetése, illetve közös energiabeszerzés is – ám ezekben egyelőre még csak elképzelések.
Szintén egy másik együttműködési forma a Kaposvár Kincse Program. Mint Bakó Bence ügyvivő fogalmazott, a program még 2014-ben indult a környezettudatos vásárlás ösztönzése, az egészséges táplálkozás és a helyi vállalkozók, őstermelők, gazdálkodók támogatása érdekében. A „Kaposvár Kincse” védjegyet – minősítés után – az a termék kaphatja meg, amelynek alapanyaga Kaposvár 50 kilométeres vonzáskörzetéből vagy Somogy megyéből származik, vagy az, amely ugyan távolabbról származik, de a termék összetevőinek 80 százaléka somogyi, vagy, az alapanyag máshonnan való, de a hozzáadott érték kaposvári vagy megyei. Bakó Bence hozzátette, az egyes termelők a termék- és a márkafejlesztést saját maguk végzik, ők azt a pluszt teszik hozzá a védjeggyel, hogy más, a prémiumáruk iránt érdeklődő fogyasztókhoz is eljuttatják.
(nak.hu/RF)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön