Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja. Az erdőkezelőnek nem kell az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősülnie, ha az erdőkezelő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.

"Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit figye-lembe vevő erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére, továbbá köteles az erdőgazdál-kodói észszerűség követelményei szerint a kezelt erdőt az előre láthatóan fenyegető kockáza-tokkal szemben megóvni. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg. Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyet-értésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet."

Határozott, vagy határozatlan időre köthető.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket a tulajdonos javára eljárva az erdőkezelő szedi be, amelyből az erdőgazdálkodás költségeit és a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.

Az erdőkezelési szerződés keretében a költségigényes tevékenységek kiemelt példaként az erdőfelújítási tevékenységek költségeinek fedezetét a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára, vagy a felek erre vonatkozó megállapodása alapján az erdőkezelő az erdőgazdálkodásból származó tulajdonosi jövedelem kifizetése során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.

Az erdőkezelő a tulajdonos kérésére a kezelt erdőről köteles tájékoztatást adni, amelynek ki kell terjednie a kezelt erdő tényleges és várható gyarapodására, értékére, továbbá a kezelt erdőt érintően felmerülő kötelezettségekre. Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.

Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségének döntése szükséges.

A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, b) a tájékoztatási vagy számadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy c) az erdőgazdálkodás jövedelmének megfizetésének nem tesz eleget. Az erdőkezelési szerződés rendes felmondással 12 hónapos felmondási idővel szüntethető meg.

Minimum 1, legfeljebb a vágáskort követő 10. év végéig tartó, vagy 50 éves időtartamra szóló jogviszony.

Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálko-dásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felté-teleknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha a haszonbérlő a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társa-ság, amelyben a tulajdonos tag.

A szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján – elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs hozzájárulását, akinek részére az ajánlat közlése lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy eredményes, de a határidőn belül nem nyilatkozott – számított kétharmados döntése szükséges.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződéssel a hasznok szedésének joga kizárólag a növedék mértékéig terjed. A haszonbérlő akkor végezhet véghasználatot, ha a szerződésben a felek erről kifejezetten meg-állapodtak és a haszonbérlő kötelezettséget vállalt az erdőfelújításra vagy biztosítékot nyújtott az erdőfelújítás költségeire. A biztosíték másra nem használható fel és azt illeti, aki az erdőfelújítást elvégezte. Ha egyéb nem tervezett külső okból erdőfelújítási kötelezettség keletkezik és ezzel összefüg-gésben a haszonbérlő fakitermelést végez, akkor a haszonbérlőnek kötelezettséget kell vállalnia az erdőfelújításra vagy biztosítékot kell nyújtania az erdőfelújítás költségeire. A biztosíték másra nem használható fel és azt illeti, aki az erdőfelújítást elvégezte.

A szerződő felek a haszonbérleti díjfizetési időszakként egy évnél hosszabb időszakot is megha-tározhatnak, a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek. A haszonbérleti díjat pénzben, vagy természetbeni juttatás formájában kell megfizetni. Pénzben, banki átutalással vagy postautalványon kell megfizetni, kézpénzben nem lehet, kivéve ha az erdő 1 ha-on aluli, vagy közeli hozzátartozók vagy saját céggel vagy CSMT-vel kötött szerző-dés alapján fizetik.

Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésben meg kell határozni az erdővagyonnak a szer-ződés időtartamának lejáratkori elvárt értékét és az értékszámítás módszertanát. A szerződésnek az időtartama lejártán kívüli bármilyen okból történő megszűnésekor az erdővagyonnak a szer-ződés időtartama lejáratkori elvárt értékének és a szerződés megszűnésekor fennálló értékének nettó jelenértéke: a) negatív különbözetéből számított csökkenés értékét a haszonbérlőnek a tulajdonos részé-re, b) pozitív különbözetéből számított gyarapodás értékét – ha a felek kifejezetten így álla-podnak meg – a tulajdonosnak a haszonbérlő részére meg kell térítenie.

Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés alapján az integrátor az előzetesen közzétett általános szerződési feltételeiben foglalt feltételek szerint vállalja az erdőgazdálkodásába tartozó földek körébe bevonva és ezen kör összehangolt érdekei alapján az adott önálló erdőgazdálkodási egység területén saját nevében az erdőgazdálkodói feladatok ellátását, az erdei haszonvételek szedésének gyakorlását és a tulajdonos részére járadékot fizet.

Ha a felek másként nem rendelkeznek, a járadék mértékét az integrátor erdőgazdálkodási köré-be tartozó területeknek a szerződéses időszakra vonatkozó erdőgazdálkodás eredménye alapján és költségei figyelembevételével kell időarányosan meghatározni

A tulajdonos külön megállapodás alapján térítés ellenében igényelheti az integrátortól általa meghatározott további erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzését.

Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés legalább tíz, legfeljebb ötven év határozott időre köthető.

Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés írásban érvényes, azt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás köthet, kivéve ha az integrátor a tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a tulajdonos tag.

A szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított kétharmados döntése szükséges.

A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőgazdálkodási integrációs szerződést, ha az integrátor: a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, b) vagy járadékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a faállománynak a szerződés hatálybalépésekor fennálló és a szerződés megszűnésekor fennálló nettó jelenértéke pozitív különbözetéből számított gyarapodás értékét a tulajdonosnak az integrátor részére azzal kell megtérítenie, hogy abból le kell vonni a nem tervezett tevékenységek után a tulajdonos által megfizetett összeg nettó jelenértékét.

Az ügyek vitelére és a képviseletre csak a tagok által maguk közül választott erdőgazda jogosult.

a) A tag halála vagy megszűnése,

b) bármelyik tag kizárása,

c) bármely tag tulajdonjogának megszűnése esetén.

A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója, illetve a Földforgalmi törvényben meghatározott esetben családi mezőgazdasági társaság részére ingyenesen engedi át.

a) A határozott időtartamú szerződés esetén az időtartam lejártával, a lejárat napján,

b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,

c) felmondással,

d) azonnali hatályú felmondással,

e) közeli hozzátartozók közti jogügylet esetén a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével, a megszűnést követő 30. napon, bár-melyik szerződő fél halála esetén az elhalálozás bekövetkezésének napján,

f) családi mezőgazdasági társaság részére történő használatba adás esetén a családi mező-gazdasági társaságban fennálló tagsági viszony bármilyen okból történő megszűnésével, a megszűnést követő 30. napon.

A föld használati jogosultságának erdőbirtokossági társulat részére történő átengedése.

A tag tulajdonának a társulat használatában lévő összes erdőterülethez való aránya. Kifejezi a tag társulat vagyonából való részesedést, a tagot megillető szavazati jogát, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség).

Társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyebekben a társulat alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.

A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása vagy átszállása az erdőgazdálkodót terhelő kötelezettségek teljesítését nem érinti. A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg. A társulat elnöke kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon, az arra jogosult által került sor.

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára. Azonban a tulajdonostárs jogosult a használat jogosultságának a tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostárs részére történő átengedésére. A többlethasználati megállapodás a tulajdonostársak egyhangú döntése alapján jön létre.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.), - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Nem, mert nem vonatkoznak a törvény szabályai a tanyaként nyilvántartott területekre.

Igen, a Földforgalmi törvény szerint földnek minősülő alrészleten kívül kivett út, csatorna, árok alrészletet is tartalmazó földrészletet is meg lehet osztani.

A létrejövő új ingatlanok törvényben meghatározott területi minimuma: - szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m², - szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület, művelés alól kivett terület erdő jogi jelleg esetén 10 000 m²- zártkerti ingatlan esetén 1000 m², - vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó.

A megosztási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összege földrészletenként 15 ezer forint. Amennyiben a kérelmező úgy dönt, hogy igénybe veszi földmérő közreműködését, a földmérői munkadíj összege is szabad megállapodás tárgya az ügyfél(ek) és a földmérő között, így ennek összege sem határozható meg előre. Az egyezségi okirat ellenjegyzéséhez, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való képviselethez szükségszerű ügyvéd igénybevétele, amelynek ügyvédi munkadíj vonzata van. Az ügyvédi munkadíj összege szabad megállapodás tárgya az ügyfél(ek) és az ügyvéd között, így ennek összege nem határozható meg előre. Erdő esetében felmerülhet még a jogosult erdészeti szakszemélyzet díjazása, amely szintén megállapodás tárgyát képezi. Továbbá kötelezően felmerülő költség a tulajdonostársak igazolható módon (tértivevényes postai levél) történő értesítésének a postaköltsége, amely jelentős mennyiségű tulajdonostárs esetén számottevő költség.

Kérelmet kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése iránt. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

Az internetről letölthető az alábbi linken: https://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/ A dokumentum címe: „Ingatlan-nyilvántartási kérelem a 2020. évi LXXI. törvény szerinti folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése iránt”.

Bármelyik tulajdonostárs beadhatja a kérelmet, a szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tulajdonostársak közösen terjesszék elő kérelmüket. A közösen előterjesztett kérelem esetén is szükség van azonban egy konkrét kérelmezőre, aki részére az ingatlanügyi hatóság átadja az osztóprogram használatához szükséges kódot.

A megosztási eljárás tényfeljegyzésről szóló döntésben az ingatlanügyi hatóság a kérelmező rendelkezésére bocsátja az ingatlan földhasználati nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használója értesítéséhez szükséges adatokat. Az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb jogosultak adatai, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használók értesítéséhez szükséges adatok az osztóprogramba való belépéskor töltődnek le az osztóprogramba.

Nem, mert a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése után – az öröklés miatt bekövetkezett tulajdonváltozás és a kisajátítás kivételével – más változtatás nem vezethető át. A tényfeljegyzést követően benyújtott kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja a megosztás tényének törléséig.

A bekebelező értesítése mindenkor tartalmazza az ingatlan értékbecslési ajánlat szerinti értékét és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott összeget. Az értesített tulajdonostársnak 30 napja van arra, hogy eldöntse és nyilatkozzon arról, hogy az ellenértéket elfogadja-e vagy sem. Ha nem ért egyet az összeggel, akkor kérnie kell értékbecslési szakvélemény készítését, és ezt igazolnia kell a kezdeményező felé. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint az értékbecslési ajánlatban foglalt összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Tehát ha az új szakvélemény szerinti ellenérték kevesebb, mint az eredeti értékbecslési ajánlatban szereplő összeg, a bekebelező lemehet az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összegig.

A tulajdoni hányad szerint számítva több, mint 50% tulajdoni hányad.

Ha az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrészt szerezne meg valamelyik tulajdonostárs (pl. bekebelezéssel), akkor neki legalább 3 éve tulajdonostársnak kell lennie.

Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztást, azonban aki 3 éven belül szerezte tulajdoni hányadát, az nem tud a kiinduló tulajdoni hányadánál nagyobb tulajdont szerezni, így ezt neki figyelembe kell vennie.

Földmérő megbízását kifejezetten nem írja elő a törvény, de azt egyértelműen kifejezi, hogy „az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem terjed ki az ingatlan és annak alrészletei határvonalának természetbeni felmérésére, valamint a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal való összehasonlítására. A felmérési, térképezési és területszámítási hibából, valamint a művelési ág tényállapotoktól történő eltéréséből eredő következményeket a tulajdonosok viselik.” – Tehát a felek döntésére van bízva, hogy az ilyen jellegű hibák kiküszöbölése, esetlegesen a későbbi jogviták elkerülése érdekében megbíznak-e földmérőt. Úgyszintén nincs előírva az ingatlanügyi hatóság előtti eljárásban a kötelező jogi képviselet. Az egyezséget is létrehozhatják maguk a felek, annyi megkötés azonban van, hogy az egyezségi megállapodást ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni. Összességében tehát az ügy bonyolultságára tekintettel a felek megítélésére van bízva, hogy a kötelező ellenjegyzésen túl milyen mértékben vesznek igénybe ügyvédet.

A megosztás után létrejövő kizárólagos tulajdonú ingatlanokon megszűnik a többlethasználati szerződés, hiszen 1/1-es ingatlanok jönnek létre. Amennyiben közös tulajdon is létrejön, és az erdőgazdálkodó is a közös tulajdonban marad, akkor a meglévő szerződést módosítani szükséges.

Sem a megosztós eljárás, sem a bekebelezés nem szünteti meg a földeken fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot. A feleknek azonban szükséges módosítani a szerződést. Amennyiben a felek meg szeretnék szüntetni a szerződést, akkor az eredeti szerződés szabályai szerint tehetik azt meg.

Mindkettőnek megfelel.

A kiegészítő intézkedésekre vonatkozó igényléseket az egységes kérelem bizonylatán lehet ellenőrizni az adott erdőrészletnél. A kifizetési kérelmek állapotáról az Elektronikus kérelembenyújtó felületen lehet tájékozódni, az „Általános ügyintézés” fül lenyitása és az „Ügyfél tájékoztatási rendszer” megnyitása után, itt különböző év és jogcím szerint is lehet keresni a kérelmekre. Amennyiben nehezükre esik a navigálás a felületen, nyugodtan írhatnak a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatának vagy a portálfelületre és a Kincstár munkatársai utánanéznek az adott kérelmeknek.

Az Országos Erdőállomány Adattári összevonás miatt az erdőrészlet nem veszíti el a támogatási jogosultságát.

KAP ST vonatkozásában a HMKÁ8 nem vonatkozik az erdőterületekre, azonban a NATURA előírásokat, a védett területre vonatkozó előírásokat be kell tartani.

KAP ST vonatkozásában a 16/2024.(IV.9.) AM rendelet 17. § c) pontjában.

A támogatást igénylő a kötelezettségvállalási időszak alatt köteles betartani: a) az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben foglalt, – „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartására vonatkozó – előírásokat, b) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben foglalt követelményeket Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 1. számú melléklet az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez * „A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai 7.2. Kivágási tilalomra vonatkozó előírás: Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni. Amennyiben tehát a kivágási tilalom időszaka (márc. 1 és aug. 31. között) alatt történik fakivágás, akkor igen, van és lesz KM szankció a VP EKV jogcím tekintetében.

Nincs szükség hozzájáruló kormányhatározatra.

Azon blokkazonosítót javasolt kiválasztani, mely a legnagyobb mértékben fedi le az erdőrészlet területét.

Nem kerüt a pályázati felhívásban korlátozásra.

Igen, beadható. 06.10-én aktuális állapot szerint kerül ellenőrzésre.

A pályázati felhívás szerint az érvényes adatokkal kell benyújtani, most beadja a mostanival, majd június 10-ig még módosíthatja, vagy megvárja a módosítást és az új adatokat használja, a MÁK a június 10-i állapotot vizsgálja.

Igen.

a-tól d-ig.

Igen beadható.

A katasztrófa mértéke a kárerély gyakorisága. B típusú kárbejelentőn általánosságban elmondható, hogy a mennyiségi kárt a 100 % káreréllyel kell jelezni. A 100 %-tól különböző kárerély minőségi kárt jelent. Mennyiségi kár: a természeti katasztrófa által keletkezett minden olyan kár, amely következtében a csemete, vagy fa már nem képes regenerálódni és elpusztult.

Nem támogatható. A pályázati felhívás alapján ugyanazon terület vonatkozásában támogatást nem igényelhet az erdőgazdálkodó a Vidékfejlesztési Program (továbbiakban VP) vagy a KAP ST keretében telepített erdő esetében a telepítés első kivitelét követő két évben. Ha az első kivitel 2022.évben fejeződött be, akkor 2024.évben nem igényelhet. (2022.év+ 2 év)

8.2.4. pontban leírtak szerint van lehetőség folyamatban lévő erdősítés esetén is rész-erdőrészletre kérni a támogatást.

Igen, ez alapján lehet folyamatban lévő erdősítés esetén rész-erdőrészletre is kérni a támogatást.

Azt jelenti, hogy először el kell végezni a pótlást, sarjaztatást, illetve a faanyag letakarítást, ha kiegészítő tevékenyégre is pályázott és a támogatási/kifizetési kérelem csak az elvégzett munka után nyújtható be.

2.2.3. Ugyanazon terület vonatkozásában támogatást nem igényelhet · az erdőgazdálkodó a Vidékfejlesztési Program (továbbiakban VP) vagy a KAP ST keretében telepített erdő esetében a telepítés elsőkivitelét követő két évben. Ha az első kivitel 2022.évben fejeződött be, akkor 2024.évben nem igényelhet. (2022.év+ 2 év)

Mindkettő elfogadható továbbra is.

Az a terület fogadható el, amelynek károsodásáról szóló bejelentést az ügyfél 2022.01.01. után küldte meg erdészeti hatóságnak és a károsodott terület helyreállítására 2023.01.01. után került sor.

Így igaz. Amennyiben nem áll rendelkezésre az E-lap, akkor azt később kell benyújtani. Azonban van egy végső dátum, ameddig ezt meg kell tenni. A kérelem benyújtását követő év 10. munkanapjáig lehet benyújtani az E-lapot.

Igen, igényelhet. A pályázati kiírás erre vonatkozó kizárást nem tartlamaz.

Igen, igényelhet

Igen.

Igen.

Igen, van lehetőség részterületen történő helyreállításra.

Igen, módosítható az adatközlés. A módosítás nem jár szankcióval.

Az útmutató szerint: A fő tevékenységi kört a legutóbbi évre vonatkozó árbevétel alapján szükséges kiválasztani, a listából egy darab tevékenységi kör választható. A gazdaság akkor tekinthető szakosodottnak, amennyiben az egyik tevékenység árbevételből való részesedése eléri a kétharmadot (pl. tejtermelés). Ha nincs ilyen tevékenység (diverzifikált a gazdaság), akkor a vegyes kategóriák egyikét kell választani (pl. szántóföldi növények termesztése és tejtermelés vegyesen). 

Az útmutató szerint: Nem természetes személy esetén a fő irányító/döntéshozó nemét szükséges megadni. Fő irányító alatt az a személy értendő, aki a folytatott tevékenységek vonatkozásában döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, illetve rendelkezik a tevékenységből származó haszon felett, valamint viseli az abból származó pénzügyi kockázatot. Megadható „egyenlő arányú” kategória is, abban az esetben, ha a döntéshozatali jogkör megoszlása kiegyenlített a férfi és női vezetők között./ Igen./Egyetértünk.

A területalapú igényléssel nem rendelkező kedvezményezettek a helyrajzi szám kitöltése nem kötelező, ha az EOV koordináta meg lett adva, akár térképi kiválasztással is. https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/documents/d/guest/ek_2024_kerelembeadas_felh_kk_1 4.11 Monitoring adatok fejezete -52. oldaltól- szerint tudja rögzíteni az adatokat.

KAP ST NATURA 2000 erdő esetében nincs kötelező képzés.

VP NATURA 2000 erdő igénylés esetén nem kell a kötelező képzésen részt vennie azon támogatást igénylőnek, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: ÚMVP) keretében Natura 2000 erdőterületen történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatáshoz kapcsolódóan képzési kötelezettségét teljesítette. A nem természetes személy támogatást igénylő abban az esetben is mentesül a képzési kötelezettség alól, amennyiben jogelődje az ÚMVP időszakban a fenti kötelező képzést teljesítette, feltéve, hogy a jogutódlás átalakulással, avagy egyesüléssel történt. A támogatást igénylőnek a képzési kötelezettséget a programozási időszakban egyszer, legkésőbb 2023.12.31. napjáig kell teljesítenie. Kivételt képeznek azok a kedvezményezettek, akik 2023. évben nyújtanak be első alkalommal támogatási kérelmet, mert esetükben legkésőbb 2024.12.31-ig kell a képzési kötelezettséget teljesíteni.
A képzésen a támogatást igénylőnek kell részt vennie. Amennyiben a támogatást igénylő nem természetes személy, a képzésen a vezető tisztségviselőnek, a képzésre kijelölt alkalmazottnak vagy tagnak kell részt vennie.
A képzés elvégzését a képzést szervező igazolja a kifizető ügynökség felé.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően, igazodva az erdészeti hatósági eljárásokhoz kezdi meg a kincstár a kifizetéseket

A megvalósult kerítés hosszát kell a kérelemben megadni, ehhez csatolni kell a mérési jegyzőkönyv másolatát. A kerítés esetében van a pályázati felhívás szerint egy hektáronként kifizethető maximális támogatási összeg. Amennyiben a megvalósított folyóméter alapján számolt támogatási összeg meghaladja a hektáronként adható maximális összeget, akkor ez lesz a támogatási összeg számítás alapja.

Kifizetési kérelem a támogatói okirat vagy annak hiányában a támogatási kérelem vonalkódjára hivatkozva nyújtjható be. Nem kell számla a megvalósításról, a támogatási összeg egységköltség alapú. Csak a pályázati felhívásban előírt kötelezően csatolandó mellékleteket kell mellékelni a kifizetési kérelemhez, ami minden tevékenységnél más.

Igen. Menni fog minden érintettnek értesítés.

Támogatói okirat jelenti azt, hogy vki támogatásban részesült. Azaz, akinek jóváhagyó támogatói okirata van, az nem nyújthat be kérelmet a meghatározott időn belül a KAP ST-ben. Akinek van támogatói okirata, de nem valósította meg és van levele arról, hogy az Irányító Hatóság elállt, akkor ő jogosult a KAP ST keretében támogatási kérelem benyújtására.

Nem lehet. A pályázati felhívás tervezete kizárja az ipari célú ültetvényeket.

Változásbejelentés szükséges a támogatói okiratra hivatkozva.

Természetkímélő anyagmozgatás esetén a támogatási kérelem benyújtását követő 5. év végéig megnyíló utolsó egységes kérelem időszakáig, amennyiben erről az ügyfél nyilatkozott, nyilatkozat nélkül a támogatói okirat hatálybalépését követő 5. év végéig megnyíló utolsó egységes kérelem időszakáig.
Örökerdő gazdálkodás esetén az első kifizetési kérelem benyújtásától számított 10. év végéig megnyíló utolsó egységes kérelem időszakáig.
Erdőállományok kézimunka igényes ápolás esetén az első kifizetési kérelem benyújtásától számított 7. év végéig megnyíló utolsó egységes kérelem időszakáig.

Igen.

Igen. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet szerint az elvégzett munkák bejelentését és a munkanaplót szükséges feltölteni.

Egybekerítheti az igénylő a három területet, de az első kifizetési igénylésben mindenképpen csak a megvalósult első erdőrészletet határoló kerítésméretet igényelje.

Igen, érdemes jelezni annak érdekében, hogy a lekötött forrást fel lehessen szabadítani.

Nincs szankció. Az erdőtelepítési terv módosítása nem szükséges.

Nem.

Nem. De az erdészeti hatóság csak erdő művelési ágú területre tudja nyilvántartásba venni az erdőgazdálkodót, ezért a változási vázrajz alapján a földhivatalnak módosítania kell a művelési ágat erdőre és az erdészeti hatóság csak ezután tudja az erdőgazdálkodót nyilvántartásba venni.

A VP Erdősítés pályázati felhívás 5.1. 5.) pontja alapján a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó kifizetés igénylést az erdőtelepítés esetén az elsőkiviteli kifizetési igényléssel, ültetvény telepítés esetén a kifizetési igényléssel egyidejűleg lehet benyújtani.

A Támogatói Okiratban szereplő megnevezéssel

A művelési ágváltás teljesítése konkrét határidőhöz kötött, aminek elmulasztása jogvesztő hatályú. Abban az esetben ha az igénylő saját hibáján kívül ezt nem tudja határidőn belül teljesíteni, úgy ez vis maior eseménynek minősül, az igénylőnek lehetősége van vis maior kérelem benyújtására.

A kérelem beadhatósága érdekében, kérjük jelölje az ápolás támogatásra is a kifizetési igényét. A kifizetési kérelem elbírálása során a rendszer nem veszi figyelembe az ápolási tételre vonatkozó igényt, így csak a jövedelempótló támogatás kerül elbírálásra. Az ápolási támogatás igénylése szankcióval nem jár.

A táblarajz megszemélyesítődik és a BISS-t kell bepipálni.

A 0,20 ha-os táblára nem igényelhető BISS támogatás a 16/2023. (IV. 19.) AM rendelet 3. § (4) bekezdése alapján.

Nem. Az erdőtelepítés köztelezettségvállalásának időtartamához köti a jogszabály ezen területek BISS+CRISS támogathatóságát.

Attól függ, hogy 2021. őszén, vagy 2022. tavaszán végezte el az első kivitelt. Ha az első kivitel 2021-ben megtörtént, akkor jogosult a potenciál helyreállításra; ha 2022. tavaszán végezte el az első kivitelt, akkor nem.

Az unió EUTR rendeletének I. melléklete tartalmazza a Kombinált Nómenklatúrában a vámtarifaszámok szerint besorolt fák és fatermékek körét. A rendelet hatálya tulajdonképpen mindenre kiterjed, ami fás szárú növény legális kitermeléséből keletkező faanyag, valamint az így, az adott technológiai sorrend által előállított, vagy további feldolgozással kereskedelmi forgalomba hozott, illetve a faanyag alkotórészeiből álló fatermék.

Az Evt. értelmében, „azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak – a törvény hatálya alá tartozó – faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, szállítására, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára”.

A faanyag kereskedelmi lánchoz az alábbi tevékenységek tartoznak:

• fatermékek előállítása,
• mező- és erdőgazdasági földnek minősülő földrészletről fa lábon történő értékesítése,
• fatermékek feldolgozása bérmunkában vagy továbbértékesítés céljából,
• fatermékekkel történő kereskedés,
• fatermékek szállítása fuvarozási tevékenységként,
• fatermékek bértárolása.

Erdészeti hatósági jogkörrel a NÉBIH EUTR faanyagterméklánc-felügyelet rendelkezik.

Abban az esetben nem szükséges EUTR regisztrációt végrehajtani, ha az erdőgazdálkodó kizárólag a saját erdejéből megtermelt erdei faválasztékot a hazai, belföldi piacon értékesíti. Ilyenkor az erdőgazdálkodói nyilvántartási kód felel meg az EUTR azonosítónak, tehát a faanyag kereskedelmi lánchoz kapcsolódó tevékenysége során az erdőgazdálkodói kódot kell minden esetben feltüntetnie.
Amennyiben a bejegyzett erdőgazdálkodói tevékenység során az alább felsorolt esetek közül akár egy is teljesül, úgy kötelező a regisztráció számára, tehát EUTR technikai azonosító számmal kell rendelkeznie:
- Magyarországon kívülre értékesít faterméket (értékesítésnek minősül a fa, lábon történő eladása is), tehát piaci szereplő, vagy
- nemcsak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételével érintett erdőből értékesít faterméket, ideértve a térítésmentes átadást is (hanem pl. fásításból vagy más erdőgazdálkodótól vásárolt faterméket), tehát piaci szereplő és/vagy kereskedő is, vagy
- nemcsak erdei faválasztékot értékesít, hanem feldolgozott faterméket is (pl. általa előállított fűrészárut), tehát kereskedő és/vagy feldolgozó, vagy
- az EU területén kívülről fát, faterméket importál, tehát kereskedő és/vagy szállító vagy
- RED II tevékenységet végez.

Faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek minősül amennyiben a piaci besorolása az alábbiak közül egy vagy akár több feltételnek is megfelel:
- piaci szereplő, azaz fát vagy faterméket az uniós piacon első alkalommal forgalomba hoz (erdőgazdálkodóként lábon történő fát értékesít, térítésmentes fát átad, fásításból fát forgalomba hoz, EU-n kívülről fát importál), vagy
- kereskedő, azaz az unió belső piacán már forgalomba hozott fát, illetve faterméket elad és/vagy vásárol, valamint
- szállító, azaz a rendelet hatálya alá tartozó faanyag, fatermék vonatkozásában szállítási tevékenységet végez, vagy
- feldolgozó, azaz a rendelet hatálya alá tartozó faanyag, fatermék vonatkozásában feldolgozási tevékenységet végez, vagy
- más tulajdonát képező fát, faterméket tárolás céljából átvesz, illetve a rendelkezése alatt álló ingatlanon tárol, azaz tárolási tevékenységet végez, vagy
- RED II tevékenységet végez.

Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszer (FELIR) olyan közhiteles elektronikus adatbázis, amely tartalmazza az élelmiszerlánc- és az agrárágazati szereplők és tevékenységeik adatait. Az ÜPR felületen történő regisztráció alkalmával az élelmiszerlánccal kapcsolatos tevékenységet is rögzíteni kell. A bejelentés elbírálását követően jön létre a betűket és számokat tartalmazó, alfanumerikus (XY1234567) formátumú FELIR azonosító, amely egyedi beazonosítást tesz lehetővé.
A faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végzők – a tevékenység megkezdése előtt – kötelesek a jogszabályban meghatározott adataikat nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (regisztrálni). A bejelentés eredményeként az érintett láncszereplők két betűből és hét számból álló azonosító számot kapnak, ez az EUTR technikai azonosító szám, amelyet a hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül, elektronikus úton küld meg a láncszereplő részére. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon erdőgazdálkodókra, akik kizárólag csak az erdőgazdálkodási tevékenységük keretében előállított erdei faválasztékok értékesítését végzik Magyarország területén. Ebben az esetben az erdőgazdálkodói kód minősül az erdőgazdálkodó EUTR technikai azonosító számának. A NÉBIH az EUTR technikai azonosító számot és a faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos tevékenységeket a FELIR rendszerben kezeli.
Az erdőgazdálkodók FELIR azonosítója nem minősül EUTR technikai azonosító számnak.
Nagyon fontos, hogy a fatermékkel kapcsolatos faanyagkereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység reklámozása esetén a technikai azonosító számot vagy az erdőgazdálkodói kódot (saját erdőből származó erdei faválasztékot hazai piacon értékesítő erdőgazdálkodók esetében) a hirdetésben mindig fel kell tüntetni.

A tulajdonosok csak EUTR technikai azonosító számmal értékesíthetik a rájuk eső faanyagot. Az EUTR technikai azonosító szám megszerzéséhez szükséges elvégezniük az EUTR regisztrációt.

a) a biomassza-kereskedői tevékenység: aki biomasszát, köztes terméket, bioüzemanyagot, folyékony bioenergiahordozót, vagy biomasszából előállított tüzelőanyagot átalakítás nélküli vagy bérfeldolgozással történő átalakíttatást követően tovább értékesítés céljából átvesz.
b) biomassza-feldolgozói tevékenység: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki/amely biomasszát, köztes terméket, bioüzemanyagot vagy biomasszából előállított tüzelőanyagot fizikai vagy kémiai eljárással köztes termékké, bioüzemanyaggá vagy folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomasszából előállított tüzelőanyaggá feldolgoz azzal a kitétellel, hogy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti teljes és részleges denaturálási eljárás nem minősül ilyen tevékenységnek.
c) a biomassza-energiatermelői tevékenység: a biomasszából előállított szilárd halmazállapotú tüzelőanyag esetén legalább 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamos energiát, hőt vagy hűtőenergiát, vagy üzemanyagot előállító létesítményt, biomasszából előállított gáz halmazállapotú tüzelőanyag esetén pedig legalább 2 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítmény üzemeltet.

Nem kell elvégeznie a RED II regisztrációt, amennyiben csak azon erdőből kitermelt biomassza-alapanyagot értékesít, ahol erdőgazdálkodóként nyilvántartásba lett véve. Regisztrálnia ilyen esetben elsőként a célzottan a biomassza erőművi, energetikai felhasználására irányuló vásárlást végző kereskedőnek kell.

Nem minősül annak, ilyen esetben elsőként az erdei faválasztékot az értékesítési láncban megvásárló kereskedőnek kell a RED II regisztrációt elvégeznie.

Amennyiben az aprítást az alvállalkozó az erdőgazdálkodó megbízásából végzi, nem vonatkozik rá nyilvántartásba vételi kötelezettség, ha azonban az erdőgazdálkodótól az erdei faválasztékot megvásárló kereskedő megbízásából végzi az aprítást, akkor eleget kell tennie a RED II nyilvántartásba vételi kötelezettségnek.

Minden olyan, a jogszerű kitermelést alátámasztó dokumentum, amelyben hiteles adatok szerepelnek:
- a fatermék megnevezésére,
- a fafajra,
- a kitermelés helyére,
- a kitermelés mennyiségére,
- a mennyiség egységére, valamint
- az értékesítésben részt vevő felek egyértelmű beazonosítására vonatkozóan.

Tűzifa egyszeri értékesítése is faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység, emiatt el kell végezni a regisztrációt. Amennyiben fogyasztónak (végfelhasználónak) történik az értékesítés, úgy szigorú számadású szállítójegyet is ki kell állítani a szállításhoz. Ha az eladás kereskedő részére történik, úgy a szerződő felek a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben rendelkeznek arról, melyiküket terheli a szigorú számadású szállítójegy kiállítási kötelezettség.

Mivel a fakitermelés az erdőgazdálkodó személyéhez kötött erdei haszonvételi jog ezért az erdőtulajdonosok nem minősülnek fakitermelésre jogosultnak, így nem alkalmazhatják a nem szigorú számadású szállítójegyet, hanem a tulajdonrészükért járó faanyagot csak szigorú számadású szállítójeggyel tudják hazaszállítani. A szállítójegyet elsődlegesen az erdőgazdálkodónak kell kiállítania, kivéve ha a tulajdonos maga is faanyag kereskedelmi lánc szereplő, és tovább értékesítés céljából szállítja el a fát.

Természetesen igen, de ahhoz, hogy a szállítást kísérő dokumentumokkal hitelt érdemlően igazolni lehessen a faanyag legális fakitermelésből történő eredetét el kell végezni az elektronikus felületen a faanyag fafaj, minőség és mennyiség szerinti évközi, ideiglenes telephelyi (rakodó) készlet rögzítését. Készletre vétel nélküli értékesítés nem történhet, hiszen ezen kiinduló adatok hiányában a kitermelt faanyaggal történő elszámolás, a fakitermelés lejelentésének dokumentuma nem állítható elő valósághűen. A készletre vételnek legkésőbb az elszállításkor, illetve az eladáskor meg kell valósulnia, hiszen az adásvételhez, illetve a szállításhoz szükséges szállítójegy kiállításához ismerni kell az érintett erdei faválaszték mennyiségét, fafaját. A készletre vétel és az értékesítés dátuma megegyezhet.

A műveleti lap tömböt annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kell használatra bejelentenie, aki abból ténylegesen a műveleti lapokat kiállítja. A bejelentett tömbből rajta kívül más (jogosult erdészeti szakszemélyzet, erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos) nem állíthat ki műveleti lapot.

A faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat keletkezésüktől, illetve felhasználásuktól számított öt évig kell megőrizni. Felhasználásra nem került szállítójegy és műveleti lap tömbök esetében ez a nyilvántartásba a felhasználás elmaradásáról szóló bejegyzés dátumától számított öt év.

Minden olyan faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek, aki Magyarország területén elsőként hoz forgalomba faterméket, azaz:
- az erdőgazdálkodóknak, földhasználóknak, ingatlantulajdonosoknak, egyéb haszonvételi jogosultaknak, ha kitermelt vagy lábon álló fát értékesítenek,
- az Európai Unió területén kívülről az Unióba faterméket importálónak.

Minden olyan dokumentum, amelyben hiteles adatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy egyértelműen megállapítható legyen a faanyag kereskedelmi lánc szereplő által eladott vagy vásárolt fatermék megnevezése, fafaja, kitermelési helye, mennyisége, mennyiségi egysége, valamint a jogszerű kitermelést igazoló iratok megléte vagy az azokra vonatkozó megfelelő hivatkozás szerepel. Az iratokból továbbá egyértelműen ki kell derüljön az értékesítésben részt vevő felek beazonosításához szükséges minden adat.

Igen, ebben az esetben is létre kell hozni és működtetni kell a DDS-t, mivel a lábon történő értékesítés is forgalomba hozatalnak minősül. Fontos azonban tisztázni, hogy mi minősül lábon történő eladásnak. Az Evt. alapvetően az erdőgazdálkodó számára biztosítja a fakitermelés jogát a gazdálkodása alatt álló erdőkből. Az erdőgazdálkodó azonban az erdő élő – azaz lábon álló – fáit nem tudja eladni, csak a már kitermelt erdei faválasztékokat. A feleknek tehát meg kell állapodniuk az erdei fák vevő általi kitermeléséről, majd a kitermelt faanyag eladásáról.

Lábon történő értékesítés esetén a vevővel olyan szerződést kell kötni, amelyben az erdőgazdálkodó részéről kikötésre kerül, hogy a vevő köteles átadni részére a kitermelt faanyag mennyiségét, fafaját, választékát, készletre vételi dátumát. Az átadott adatok alapján a fakitermelési végrehajtás-bejelentőt már a valóságnak megfelelően tudja kitölteni az erdőgazdálkodó. A hatóságnak vélelmeznie kell a fakitermelési végrehajtás-bejelentőn nem szereplő, az erdőgazdálkodó által lábon értékesített fafajok, választékok, illetve mennyiségek esetében azok illegális eredetét.

Az EKAER, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése, amelyet az állami adó- és vámhatóság működtet.

• az Európai Unió más tagállamából Magyarországra történő, az Áfa tv. szerinti Európai Közösségen belüli termék beszerzését, vagy egyéb célú behozatala,
• belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló, az Áfa tv. szerinti termék értékesítése, vagy egyéb célú kivitele,
• belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első, általános forgalmi adóköteles termékértékesítés, továbbá
• útdíjköteles gépjárművel, tehát alapértelmezés szerint a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjárművel folytatott, valamint
• az útdíjköteles gépjárműnél kisebb össztömegű gépjárművel, ideértve a tehergépkocsit, a vontatót – nyerges vontatót is –, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvénnyel folytatott fuvarozást, továbbá
• EKAER köteles a kockázatosnak minősített termék (továbbiakban: kockázatos termék) fuvarozása is, ha azt olyan gépjárművel teszik, amely nem útdíjköteles, de ebben az esetben egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

A Kombinált Nómenklatúrával összhangban az NGM rendelet 1. és 2. mellékletében találhatóak a kockázatosnak minősített termékek. Ide tartoznak a kockázatosnak minősített élelmiszerek és az egyéb termékek, amelyek az EKAER szempontjából az úgynevezett bejelentésköteles termékek csoportját alkotják.
Az egyéb bejelentésköteles termékkategóriában található (2. melléklet) fa, illetve fatermékek egyben a faanyag kereskedelmi lánc (EUTR) hatálya alá is tartoznak.
- 4401 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fűrészpor, és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is.
- 4403 Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is.

A szállítmány EKAER-mentes, de nagyon fontos, hogy a szállítást kísérő dokumentumokon – elsősorban a szállítójegyen – is rögzítésre kerüljön az EKAER-mentesség ténye.

Bejelentés abban az esetben szükséges, ha:
- bejelentésköteles az adott termék, és
- nem végfelhasználó részére történik az első, általános forgalmi adóköteles termékértékesítés, és
- olyan gépjárművel fuvarozzák a terméket, amely útdíjköteles, vagy
- nem útdíjköteles gépjárművel történik a szállítmányozás, de ez utóbbi esetben egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

Nem, mert bár első, adóköteles termékértékesítésnek minősül a fuvarozás, de az a végfelhasználó részére történik. Meg kell említeni azonban, hogy a fuvarozásra vonatkozó szabályokat ebben az esetben is be kell tartani:
- szállítójegy adás,
- tűzifa vásárlói tájékoztató adás,
- faanyag eredetigazoló dokumentumainak megléte,
- útdíjfizetési kötelezettség, amennyiben azt a gépjármű jellege és az úthasználatra vonatkozó szabályok indokolják.

Igen, függetlenül attól, hogy hazai (belföld-belföld) vagy az unió közös piacára és nem végfelhasználó felé történik az értékesítés. Természetesen a fuvarozásra vonatkozó szabályokat ebben az esetben is be kell tartani.

a NAV erre elkülönített letéti számlájára történő befizetéssel (10032000-01601202-00000000 számú, „NAV EKAER szám kiadásához kapcsolódó biztosíték letéti számla”), vagy pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.

A kockázati biztosíték az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítását hivatott szolgálni. A beszerzésekhez/értékesítésekhez számos – részben az adózó önmagát terhelő, részben az adózók által foglalkoztatott magánszemélyek számára juttatott jövedelmek utáni adókötelezettség, így – fizetési kötelezettség is kapcsolódik, melynek elmaradása jelentős költségvetési kockázatot hordoz. A letéti számlára befizetés és/vagy garancia nyújtása tehát azt biztosítja, hogy a bejelentéssel összefüggésben, de természetszerűleg időben azt követően keletkező valamennyi – akár önkéntes jogkövetéssel, akár a hatóság által megállapított – közteher érvényesíthető legyen.

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, ha:
- szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett megbízható adózói adatbázisban (https://nav.gov.hu/adatbazisok/megbizhato_adozok), vagy
- megfelel a következő feltételek mindegyikének:
  o legalább két éve működik és
  o szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban (https://nav.gov.hu/adozas-mindenkinek/ugyintezeshez/A-Koztartozasmentes-Adozoi-Adatbazis-KOMA), valamint
  o a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
A legalább kétéves működés, köznapi értelemben használandó, azaz a létesítéstől számított 2x365 nap.

Amennyiben az erdőgazdálkodó rendes (erdő) gazdálkodása során:
- az EUTR hatálya alá is tartozó,
- bejelentésköteles terméket,
- közúti szállításra,
- feladóként, ha:
o belföld-belföld viszonylatban nem közvetlen végfelhasználó részére történő első, általános forgalmi adóköteles termékértékesítés, vagy
o belföld-Közösség viszonylatban termék értékesítés, illetve egyéb célú kivitel érdekében indít el szállítmányt, illetve
- ha nem feladója, hanem címzettje a Közösség területéről Magyarországra történő termékbeszerzésnek, esetleg egyéb célú behozatalnak, akkor:
1. Az EKAER internetes felületén (https://ekaer.nav.gov.hu/regisztracio) a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) interfészen történő azonosítást követően el kell végeznie a regisztrációt.
2. A sikeres felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER felületén a korábban ismertetett adatok megadásával a termék szállításra történő feladását be kell jelentenie.
3. Kockázati biztosítékot kell nyújtania, mivel a fa és fatermékek, a kockázatosnak minősülő termékek közé tartoznak. Azonban, ha az erdőgazdálkodó megfelel a következő feltételek mindegyikének, úgy a biztosítékadási kötelezettségnek nem kell eleget tennie:
- legalább két éve működik és
- szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
- a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
4. Az elektronikus felületen, a szállítmány EKAER számának, a címzett részére történő megérkezését követő – de legfeljebb 15 napon belüli – lezárása, amely megtörténhet vagy a feladó, vagy a szállítmányozó, vagy a címzett részéről.

Amennyiben az alább felsorolt lehetőségek külön-külön vagy együttesen is fennállnak, úgy belföld-belföld relációban nem kell EKAER-számot kérni, és a gazdasági szereplőnek bejelentési kötelezettsége sem keletkezik:
- közvetlenül a végfelhasználó részére történő termékértékesítés,
- az ÁFA-kör hatálya alá nem tartozó (alanyi adómentes) gazdasági szereplő értékesítése,
- a mezőgazdasági termelők tevékenységére vonatkozó speciális ÁFA-beli szabályok értelmében kizárólag abban az esetben, ha kompenzációs felárra jogosult a mezőgazdasági termelő (őstermelő erdőgazdálkodó) értékesítése.

Nem. Csak olyan erdőrészletekre, részterületekre nyújható be támogatási kérelem, amelyet az erdészeti hatóság már befejezetté nyilvánított?

A tisztítást előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatósághoz, a befejezett erdősítés ápolását és a magas törzsnyesést nem.

Magas törzsnyesésre csak 6 évnél idősebb nemes nyarasok esetén lehet támogatási kérelmet benyújtani. További feltétel, hogy az állomány átlagmagasságának el kell érnie a 12 métert.

Igen, azonban a nyesedéket vagy sorba kell rendezni, vagy az aprításáról gondoskodni szükséges.

Nem. Tisztítási tevékenység csak abban az eseten támogatható, ha az erdőtervben szereplő teljes erdőrészletet érintő tisztítás fahasználati előírás szerepel.

Gépi szárzúzást, vagy gépi aprítást.

Egybefüggő legalább 3x3 méter kiterjedésű, vagy szabálytalan alakú legalább 9 m2 - t lefedő területrész az erdőrészlet területén belül.

A tulajdonos aki egyben az erdőgazdálkodó is több adózási módot is választhat attól függően, hogy erdőgazdálkodói tevékenységéből milyen rendszerességgel és mekkora jövedelme keletkezik. Ezek az adózási formák: -nem rendszeres ingó értékesítés -adószámos magánszemélyként -egyéni vállalkozóként -őstermelőként (Családi gazdaság tagjaként is)

A tulajdonosi adómentességről az 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. számú melléklet 9.8.1. pontja rendelkezik. E szerint adómentes az erdőnek minősülő föld, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott erdőkezelésből származó vagy társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására, az erdőkezelésre vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás, az erdőkezelés vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.

A költségek elkülönítéséről az 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 20. § rendelkezik: (1) Az erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésből vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdő felújítása költségei fedezésére nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint az erdőfelújításra kapott támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó – az előzőekben említett határidőn túl visszautalt – összeg teljes egészében bevételnek számít.

A többlethasználati megállapodás a 2013. évi CCXII. törvény 70.§ (3) és a 2013. évi CXXII. törvény 13.§ (2) b) alapján a használati jog átengedésével járó földhasználati forma, a tulajdonosok a többlethasználati megállapodás megkötésével az erdőgazdálkodónak átengedik az erdő használatát, így az erdőgazdálkodás során az erdőgazdálkodó értékesítheti a faanyagot az erdőből, a tulajdonosok számára pedig többlethasználati díjat fizet, a többlethasználati szerződésben meghatározott feltételek alapján.

2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése vagy az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatások nyújtása estén alkalmazható, akkor megfelelő mezőgazdasági tevékenységet végző áfaalany – függetlenül attól, hogy magánszemély, társaság, szövetkezet vagy egyéb szervezet – e tevékenysége után különös adózási mód szerint, kompenzációs rendszerben adózik, ha az Áfa tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelel, vagyis különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, és különleges jogállását nem változtatta meg, vagyis a kompenzációs rendszer alkalmazásáról nem mondott le. A kompenzációs felár mértéke a következőkeppen alkalmazható: 7% az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész B. pontjában meghatározott termékekre, például ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; tej, tejtermék, friss tojás, természetes méz. Erdei fák és csemeték magja, Erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa 7% az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatásokra, például talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és előkészítése piacra; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; permetezés, öntöző-, illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, Fák nyesése és kivágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások

Veszprém, Fejér, Pest, Heves és Nógrád Vármegyék
Székesfehérvár Sipos Krisztina 06 20/521-4682

Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala Vármegyék
Győr 06-70/250-5160

Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy és Tolna Vármegyék
Pécs Ábel Lajos 06-30/311-4796
Pécs Jilling Ferenc 06-30/311-4803

Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyék
Debrecen Bajtel Gyula 06-30/311-4795

Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (www.csemete.hu)

https://nebih.gov.hu/web/guest/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok#Erdészeti_Szaporítóanyag_Felügyelet

A számla mellett, szállítói származási igazolvány kék (maga a származási igazolás) és piros (a szállító jegy) példányát. Származás köteles szaporítóanyag esetén, az alapvető adatokon kívül mindenképpen szerepelni kell a nyomtatványon az alap származási igazolvány számának (HU/000000000), illetve a származási hely nemzeti jegyzék kódjának (HU/XYXY-00-000000). Nem származás köteles fajok esetében is van lehetőség alapigazolvány illetve szállítói származási igazolvány kiállítására, de ezt a beszállító felé jelezni kell előre. Hatóság által le nem szemlézett szaporítóanyagról nem állítható ki szállítói származási bizonylat. Honosított szaporítóanyag esetében a magyar alapigazolvány számon kívül fontos kérni az eredeti igazolvány számának, esetleg a gyűjtés helyének feltüntetését. A nyomonkövethetőség miatt, célszerű kérni a kiállítótól, különösen több erdőrészletben történő felhasználás esetén, a felhasználás helyének feltüntetését, erdőrészlet szintre lebontva.

110/2003. (X.21.) FVM rendelet 1. melléklet A. rész

Mivel többnyire nagy értékű beruházások kapcsán történik csemete beszerzés, mindenképp érdemes személyesen vásárlás előtt egyszer a csemete termelés helyszínét, illetve a konkrét csemeték állapotát megnézni. A megfelelő időben, módon kiemelt csemete lombtalan, hajtása befásodott, megfelelő hosszúságú és nedvességű, illetve összetettségű a gyökérzete, mérettől függően 25-50 db-os kötegekben, megfelelő módon van elvermelve, vagy hűtőházban tárolva.

Erdőtelepítések esetében 95%-ban nagymagvúak terméséről van szó, makkról. Érdemes rákérdezni az esetleges csávázásra, annak időpontjára, az alkalmazott csávázó szerre. Átvételkor szúrópróbaszerűen, 1-2 mázsánként célszerű 100-100 szemet kigyűjteni, szétvágni, és a mag belső állapotát megvizsgálni. Ha a csíra sérült, rágott, be van rohadva, akkor sajnos értéktelen a mag. A minimális elvárható használati érték nagymagvúak esetében 80%. De ebben az esetben is, már mérlegelési kérdés, az átvett mennyiség számítása, mind tömeg, mind ár szempontjából.

Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam többek között az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával, a körzeti erdőtervezéssel biztosítja.

Az erdőtervezés ütemterve az NFK -illetve jogutódja az AM- honlapján érhető el: https://nfk.gov.hu/Erdotervezes_news_342

Alapvetően két részből áll a körzeti erdőtervezés
1.Igazgatási tevékenységből (terepi adatgyűjtés, térképezés, javaslatok összegyűjtése)
2.Összevont hatósági eljárásból (körzeti erdőtervezési eljárásból)

Az erdőgazdálkodó és/vagy a szakszemélyzet a körzeti erdőtervezés során, erdőtervezés ütemtervében meghatározott év április 30-ig formanyomtatványon tudja közölni az AM Erdőtervezési Osztályával a következő 10 évben az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatait. A formanyomtatvány elérhetősége : https://nfk.gov.hu/Erdeszet___Nyomtatvanyok_news_303.

Az erdészeti hatóság erdőrészlet határokat és azonosítókat mutató erdőtérképen a NÉBIH honlapján (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/) betekintési lehetőséget biztosít a tervjavaslatba, az érintett erdők fontosabb adataiba: rendeltetés(ek), üzemmód, természetességi állapot, faállománytípus

a) A vágásérettségi kor módosításáról
b) A következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban:
  1) végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések és erdőnevelési beavatkozások módjáról (TI, TKGY, NFGY…)
  2) végrehajtásukra vonatkozó rendelkezésekről (érintett terület, indokolt esetben a hagyásfa csoport mértéke, elhelyezkedése, kímélendő fafajok…)
c) Erdőfelújítás módjáról és célállománya(i)ról 

Az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére az erdőterv határozat rávonatkozó rész kivonatolva, és az erdőgazdálkodó ügyfelek az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is megkapják

Nem szükséges erdészeti hatósági engedély vagy bejelentés, azonban a létesítés során figyelembe kell venni az alábbiakat:
A fásítás létesítése a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.
Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 százméteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal fásítást telepíteni tilos.
Folyók nagyvízi medrében fát, illetve faállományt telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban lehet.
Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően létesített fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, vagy ha a fásítás fennmaradása jogszabályba ütközik.

Amennyiben a fával, faállománnyal borított terület nem szerepel az erdészeti hatósági nyilvántartásban erdőként, vagy szabadrendelkezésű erdőként, akkor a külterületen lévő faállományt „fásítás”-nak nevezzük. Fásításban a fakitermelés előzetes bejelentést követően végezhető el.

A bejelentés menetét az itt elérhető cikkünkben részletesen leírtuk, kérjük az abban foglaltak szerint szíveskedjék eljárni.

Annak ellenőrzése, hogy erdőként van-e nyilvántartva a terület, az alábbi honlapon ellenőrizhető a terület beazonosításával: https://erdoterkep.nebih.gov.hu/

Amennyiben erdő vagy szabadrendelkezésű erdő van a területen, ott a fakitermelésre az erdőtörvény más szabályai vonatkoznak és a hivatkozott cikkben foglaltak nem irányadóak.

A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy boríthatja még faállomány a területet az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó ún. fásszárú energetikai ültetvényként is. Ezen területekre a 135/2017. Kormányrendelet állapít meg szabályokat, többek között a fakitermelésre vonatkozóan is. Tehát előfordulhat, hogy e szabályozás szerint van erdei fafajú állomány a területen. Erről azonban a tulajdonosnak tudnia kell, hiszen az ilyen ültetvény létesítéséhez szükséges előzetesen hozzájárulnia.

Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői-, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával végezhető. Elsődlegesen célszerű megvizsgálni, hogy ez biztosított-e a telepítő számára. Szükséges továbbá, hogy a telepítő jogszerű használója legyen a területnek, mivel így tud majd erdőgazdálkodóvá válni, esetlegesen támogatást igénybe venni.
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, akkor érdemes továbblépni és ún. erdőtelepítési-kivitelezési tervet készíttetni, illetve azt erdészeti hatósági eljárás során jóváhagyatni, ami szintén előzetes feltétele az erdőtelepítésnek. Ilyen tervet felsőfokú erdészeti végzettséggel rendelkező szakember készíthet. A terv a termőhely vizsgálatára alapozva ad iránymutatást a telepíthető állományról, részletesen ismertetve az erdőtelepítés kivitelezésére, fenntartására vonatkozó javaslatokat.
A jóváhagyott terv szerinti erdőtelepítés megvalósítására - erdészeti szakember (ún. jogosult erdészeti szakszemélyzet) bevonása mellett – ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozó által, vagy saját kivitelezés útján kerülhet sor.